Törölve: 250 ezer forintos házipénztár limit

Megszűnik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabály, és a házipénztár rendszere is megváltozik - az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

Az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag, 364 igen szavazattal fogadta el a parlament.

Az előterjesztést két fideszes képviselő, Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó nyújtotta be, majd ötpárti indítvánnyal módosították a standolás, a házipénztár és készpénzes fizetés szabályait. A 250 ezer forint feletti készpénzforgalom tilalmát is eltörölték a képviselők, és enyhítettek a házipénztár szabályain is, méghozzá úgy, hogy az 1,2 százalékos határ helyett, az éves forgalom 2 százaléka maradhat a házipénztárban az ötpárti módosító javaslat nyomán. A kiszabott bírságokat az APEH-nek hivatalból vissza kell vonnia, a befizetett büntetéseket pedig vissza kell fizetnie.

Bár a készpénzkifizetések korlátozására vonatkozó jogszabályt már többen megtámadták az Alkotmánybíróságnál, a szakértők szerint egyelőre érdemes betartani az előírásokat, amelyek viszont nem teljesen egyértelműek. Az MSZP viszont meggondolta magát, vissza akarja vonni a módosítást.

Számos bizonytalan pont akad a 250 ezer forintot meghaladó készpénzes kifizetéseket korlátozó szabályozásban. Az adózás rendjéről szóló törvény (art) szerint az APEH akkor szabhat ki bírságot a vevőre, ha a megkötött ügyleteknél az ellenérték megfizetése 250 ezer forintot meghaladóan készpénz átadásával történik. Mivel az art meglehetősen szűkszavúan fogalmaz, az APEH kiadott egy tájékoztatót, ami az adózók számára kedvező értelmezést ad az egyébként értelmetlen szabályozásnak - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke.

Az art külön nem definiálja az ügylet fogalmát, ezért a polgári jog szabályaiból kell kiindulni - áll az APEH által kiadott tájékoztatóban. Utóbbi szerint az ügylet jellemzően egy-egy konkrét szerződést jelent, amelynek alapján a szerződő felek között teljesítés, azaz szolgáltatás-ellenszolgáltatás történik. Ekkor a kifizetés megítélése egyszerű, mert mindig a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni az összeghatárnál.

Az ügyletek feldarabolásával trükközhetnek az adózók

A tájékoztató szerint nem számít egy ügyletnek, amennyiben több különálló szerződés, vagy több önálló rendelés ellenértékének a kifizetése történik egy időpontban, 250 ezer forintot meghaladó értékben. Ha egy zöldség-gyümölcs kereskedő a nagybani piacon hétfőn vásárol kétszázezer forintért répát, majd szerdán ugyanattól az eladótól ismét 200 ezer forintért almát, akkor az nem számít egy ügyletnek, feltéve, hogy nincs köztük előre megkötött szerződés, csak egyszerű vásárlások történtek.

A lapunk által megkérdezett könyvelők szerint emiatt sokan trükköznek majd azzal, hogy egy vásárlásról több számlát állítanak ki különböző időpontokra, egy 600 ezer forintos beszerzést például három részre bontanak. Az adózók ezzel is megégethetik magukat, amennyiben ugyanis az APEH rájön az ügyletek célzatos feldarabolására, akkor bírságot szab ki. Részletfizetéssel nem érdemes trükközni, mert az adóhatóság tájékoztatója szerint az értékhatár megállapításánál egy bizonyos ügylethez tartozó valamennyi kifizetést - azaz a részleteket - össze kell adni, még abban az esetben is, ha a részletfizetés több hónapon keresztül történik.

A teljes cikk itt olvasható: http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20090213-keszpenzfizetesi-birsag-250-ezer-forint-felett-apeh-zara-pricewaterhousecoopers.html