A levont járulékok befizetésének igazolása 2009-től
Újabb adminisztrációs teher a vállalkozásokon és a könyvelőkön
Február elsejétől magánszemélyenként és jogcímenként kell megadni, hogy a számított és levont járulékokból mennyit utalt át ténylegesen a munkáltató. A rendelkezés a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében született.
Február 1-jétől ugyanis módosul az adózás rendjéről szóló törvény 46.§ (1) bekezdése. Eszerint „A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, járulék, (…) A munkáltató és a rendszeres kifizetést teljesítő kifizető a bizonylaton feltünteti az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét.”
Az intézkedés célja, hogy a munkavállaló információt kapjon arról, hogy a tőle levont járulékot - például magánnyugdíjpénztári tagdíjat - a munkáltatója ténylegesen befizette-e. A törvénymódosítás szándéka tehát nem vitatható. A jogszabály-módosítás értelmezése és végrehajtása viszont egyáltalán nem magától értetődő. Egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni.
A pénzügyminisztériumi szakértők szerint az „előző időszak” értelemszerűen az előző bevallási időszakot jelenti. Mivel pedig a munkáltatókat az adó és járulék tekintetében havi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az előző időszak az előző hónap. A bevallás adatai alapján a munkáltató az APEH által közzétett számlaszámokra teljesíti a befizetéseket, ezért a jogcím a számlaszám (adónem) megnevezése. Így a munkáltatónak számlaszámonként arányszámot kell képeznie az utalandó és a ténylegesen utalt összegekkel. Magánnyugdíjpénztári tagdíjnál pedig pénztáranként külön-külön.
A könnyebb megértés kedvéért szűkítsük ezt le például a „Nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevétel”-re (nyugdíjjárulék). Hogyan tudjuk magánszemélyre lebontani az összesített adatokból a tényleges megfizetett nyugdíjjárulékot? A bevallása alapján a munkáltatónak 100 ezer forint nyugdíjjárulékot kellene utalnia január hónapban. 2009. február 12-ig ebből csak 80 ezer forintot utal át. Az arányszám a nyugdíjjárulék számlaszám (adónem) esetében 80 000/100 000 = 0,80.
Mókus Örs magánszemély 100 ezer forint bevételéből januárban 9 500 forint nyugdíjjárulékot vontak le és a munkáltató 24 százalékot (24 ezer forint) fizetett még utána. Így a februári bérkifizetési listáján a ténylegesen megfizetett nyugdíjjáruléknál (9 500 + 24 000) x 0,80 = 26 800 forintot kell feltüntetni. A bérszámfejtő szoftvereknek természetesen el kell végezniük ezeket az arányszám-képzéseket, és ennek alapján a magánszemélyekre lebontani azt. A munkáltatóknak annyi feladatuk van, hogy a következő havi bérszámfejtéshez számlaszámonként meg kell adniuk, hogy az előző havi utalandó adókból, járulékokból mennyit fizetett meg (utalt át az APEH számlájára).
A jogszabály végrehajtását (betartását) nehezítheti, ha az APEH inkasszóval emel le összeget. Ekkor feltétlenül tisztázni kell, hogy a leemelt összeget hogyan kell megosztani az egyes adónemek között. A jogszabályt megszegők szankcióként mulasztási bírságra számíthatnak.
Februártól az EVA is szigorodik
Változást jelent az evások számára, hogy idén február 1-jétől számlatartási kötelezettség vonatkozik rájuk, melynek értelmében minden áru és szolgáltatás beszerzéséről szóló számlát öt évig meg kell őrizniük.
Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, a termék vagy szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő bírságra számíthat, sőt, evás státusa is megszűnik!
Szintén február 1-től érvényes az a szabálymódosítás, miszerint az eva ezentúl nem váltja ki a korábban a személyi jövedelemadó részét képező cégautóadót, vagyis valamennyi evás társaság köteles havi 7 ezer, vagy 15 ezer forintos új vagyoni típusú adót befizetni, amennyiben a céges személygépkocsi után költséget számolnak el.
TEÁOR szakmakódok átfordítása 2009. február 12-ig
2009.01.12.
2008. január 1-jétől teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi európai uniós tagállamban a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának rendszeréről szóló európai tanácsi rendelet.
Ennek következtében a TEÁOR (tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) és a magánszemélyek, egyéni vállalkozók által alkalmazandó szakmakód struktúra jelentősen megváltozott.
A 2008. december 27-én hatályba lépett 2008. évi XCVI. törvény 24. §-ában foglaltak véglegesítik a TEÁOR- és a szakmakódok átsorolásának határidejét. Az új eljárás szerint sem a társasági szerződést, sem a vállalkozói igazolványt nem kell módosítani, az APEH nyilvántartásban viszont át kell vezetni az új TEÁOR-, illetve szakmakódokat. Az esetek mintegy felében azonban az átsorolást automatikusan nem, csak az adózók közreműködésével lehet elvégezni.
Elsőként azt kell eldönteni, hogy az adott adózónak ezzel kapcsolatban van-e valamilyen teendője.
- Azok az adózók, akik 2008. év során kezdték a tevékenységüket, már az új kódok alapján kerültek nyilvántartásba, tehát nekik ezzel kapcsolatban nincs teendőjük.
- A 2008. év előtt bejelentkezett adózók közül sincs teendője annak, akinek már valamennyi kódja konvertálásra került. Ez egyrészt az adózó közreműködése nélkül, hivatalból is megtörténhetett – ha a régi kódnak egyértelműen meg lehetett feleltetni egy új kódot – másrészt, ha az adózó még a tavalyi szabályok szerint bejelentette az új kódokat. A kódok konvertálásáról az APEH-nál nyilvántartott törzsadataiból győződhet meg az adózó. A már konvertált kódok hatályossági dátuma 2008. évi. Tehát ha az adózó valamennyi tevékenysége mellett 2008. évi hatályossági dátum szerepel, teendője ezzel kapcsolatban nincs. Az ügyfélkapus belépési jogosultsággal rendelkező adózók az interneten elérhető EBEV rendszerben is megtekinthetik a törzsadataikat, az ilyen lehetőséggel nem rendelkezők pedig az ügyfélszolgálaton személyesen vagy képviselőjük útján győződhetnek meg arról, hogy van-e még olyan tevékenységi kódjuk, amit módosítaniuk kell.
Amelyik adózónak maradt olyan tevékenysége, amely miatt bejelentést kell tenni, első teendőként a konvertálást kell elvégezni. Az új TEÁOR’08 és szakmakód’08 nómenklatúrák, a tartalmi meghatározások, valamint a fordítókulcsok (a régi kódoknak megfelelő új kódok táblázatos formában) a Központi Statisztikai Hivatal honlapján (www.ksh.hu) megtekinthetőek.
A bejelentést az adózóra jellemző adózási formának megfelelő adatmódosító lapon kell megtenni. Így a cégbejegyzésre kötelezett társaságok, szervezetek a T201T, az egyéb szervezetek a T201, az egyéni vállalkozók T101E, az egyéb magánszemélyek pedig a T101 jelű nyomtatványon jelentik be a módosítást. Az adatlapok kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak, kizárólag az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) tölthetőek le. A nyomtatványok elektronikus úton, személyesen, meghatalmazott által, illetve postai úton is benyújthatóak.
A bejelentést a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással, az éves bevallásra kötelezett adózók esetében a 2008. évről benyújtandó éves adóbevallással egyidejűleg kell a teljesíteni az állami adóhatósághoz. Így például a kifizetők, munkáltatók illetve az úgynevezett főállású egyéni vállalkozók a január havi adó- és járulékbevallásukkal (0908, illetve 0958) egyidejűleg, február 12-én, aki ilyen bevallás benyújtására nem kötelezett, az éves (0801) bevallásával egyidőben február 25-én, akinek ilyen kötelezettsége sincs, például egy bérbeadással foglalkozó adószámos magánszemély, legkésőbb a személyi jövedelemadó bevallás határidején, május 20-án teljesíti ezt a kötelezettségét. Amennyiben az adózó a bevallását adókötelezettség hiányában a 09NY nyilatkozattal pótolja, az adatmódosító lapot legkésőbb a nyilatkozattal egyidejűleg meg kell küldeni az állami adóhatósághoz.
Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a változásbejelentési kötelezettségüket elmulasztó, vagy késedelmesen teljesítő adózók esetében nem a bírságolás, hanem a bejelentés kikényszerítése az állami adóhatóság feladata.
Készpénzfizetési korlát: 250.000.- Ft
Hatályba lépés időpontja: 2009. február 1.
A törvény értelmében 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthatók azon bankszámlanyitásra kötelezett adózók, melyek egymás közötti ügyleteik ellenértékét 250.000.- forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával teljesítik.
Idetartozó bejegyzések még:
http://www.csillaghajokft.hu/zavaros-a-keszpenzkorlatozas-250-ezer-felett
START kártyák
A Start Plusz kártyát azok válthatják ki, akik tartósan álláskeresők, vagy gyes, gyed, gyet illetve ápolási díj igénybevételét követő egy éven belül vállalnak munkát. Erre a kártyára jogosultak azok is, akik gyermekük egy éves kora után a gyes igénybevételével együtt kívánnak munkát vállalni. A tartósan álláskereső kategória annyit jelent, hogy a kártya igénylése előtti 16 hónapból legalább 12 hónapig volt az illető személy regisztrált álláskereső.
A Start Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatásakor akár 424 ezer forintos megtakarítást érhet el a munkáltató a kártya két éves érvényessége alatt a minimálbér kétszeresét jelentő keresetnél. A megtakarítás abból adódik, hogy az első évben az összes járulékkötelezettség 15 százalék, a második évben pedig 25 százalék, tételes egészségügyi hozzájárulást pedig nem kell fizetni.
A Start Extra kártyára azok jogosultak, akik ötven év feletti, vagy legfeljebb alapfokú végzettségű tartósan álláskeresők. Az ilyen személyek foglalkoztatásakor több mint 800 ezer forintot takaríthat meg a munkáltató, ha két éven keresztül legalább a minimálbér kétszeresét fizeti. Ezt annak alapján éri el, hogy a kártya érvényességének első évében egyáltalán nem kell járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, a második évben pedig összes kötelezettségként 15 százalékos járulék fizetésére köteles.
A két új kártyatípusnál a minimálbér kétszereséig vehető igénybe a kedvezmény, a kártyatulajdonos az érvényességi idő alatt nemcsak egy, hanem egymást követően akár több munkáltatónál is dolgozhat
Pénzkezelési szabályzat
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
2007. február 15-től hatályos új szabálya:
172. § (18) Az adózó a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta.
Cégautó adó 2009.
Hogyan változik a cégautó adó 2009. február 1.-től?
Mindenki számára van egy nagyon rossz hírünk, de a talpraesetteknek van hozzá megoldási javaslatunk is A pontos és teljes törvényszöveggel még nem szolgálhatunk, de az adótörvény megszavazása után részt vettünk egy államtitkári tájékoztatón, ami alapján a következőkre kell felkészülni:
A rossz hír, hogy akinek cégautója van annak adót kell fizetni.
Aki EVA-s annak is, tehát hiába átalányadózású - akkor is.
Akinek külföldi rendszámú autója van (pl. szlovák), de költséget számol el - annak is.
Tulajdonképp mindenkinek cégautó adót kell fizetnie, aki cégautót használ.
Mennyit kell fizetni?
a) 1600 cm3 hengerűrtartalom alatt ellátott személygépkocsi esetén 7.000 Ft havonta,
b) 1600 cm3 hengerűrtartalom felett ellátott személygépkocsi esetén 15.000 Ft havonta
Mi a jó hír?
A befizetendő adóból le lehet vonni a gépjárműadót. Tehát a negyedéves befizetéseknél a befizetendő adó összegéből levonható a súlyadó.
De ez még nem elég jó hír, nézzük, hogyan lehet legálisan elkerülni a cégautóadót!
“Miért hagynád, hogy válságban még a dilettáns kormány is lehúzzon?”
A törvény szerint a magánautókat is megadóztatják február 1-től.
Abban az esetben, ha a dolgozó vagy alkalmi megbízatású személy útnyilvántartást készít a magánautó cég érdekében történt használatáról, akkor az autó tulajdonosának adót kell fizetni.
DE !!!!
Ha ugyanebben az esetben nem útnyilvántartást, hanem kiküldetési rendelvényen történik az elszámolás akkor NEM KELL cégautóadót fizetni. (természetesen a RoadRecord tartalmazza az ehhez szükséges kiegészítéseket!)
TIPP:
a) vásárláskor magánautót vásároljon aki teheti
b) céges autód írasd át magánautóra
c) megoldás lehet kisvállalkozóknak, ha az autó maradványértéke már 0-a vagy minimális, akkor ha a cég eladja a dolgozónak az autót, akkor a dolgozó a költségeket elszámolhatja kiküldetési rendelvényen, viszont a cégnek nem kell cégautóadót fizetni
d) olyan dolgozókat kell felvenni, aki hajlandó használni saját autóját a munkájához
x) szemfüles olvasóinktól további javaslatokat várunk… Itt jegyezném meg, hogy ne érezze magát biztonságban egyetlen cég sem, aki eddig nem a törvények szerint készített útnyilvántartást - elmaradása van -, azt gondolva, hogy “februártól megfizetem a cégautóadót,és akkor az elmúlt 5 év hiányosságait elfelejti az APEH”.
Egyrészt tudjuk, hogy az ellenőrzések nagyobbik része a múltat vizsgálja (tehát az új törvényt csak később fogják forszírozni), továbbá az elfogadott törvénymódosításban a büntetési tételeket az eddigi 50%-ról 75%-ra emelték és ha visszamenőlegesen, 5 év anyagát megnézve hibát találnak (esetleg vélelmezik a magánhasználatot), akkor 7 számjegyű büntetési tételekre számíts!
A programunkra nézve a létjogosultság ezentúl is fennáll (egyes híresztelésekkel ellentétben), hisz a RoadRecord nem csak útnyilvántartást, hanem kiküldetési rendelvényt is készít a törvényes formában, és adatokkal!
Legközelebb - a törvényi szöveg megjelenésekor - közölni fogjuk azt további tippekkel, és adószakértői, könyvelői interjúkat, esettanulmányokat is készítünk… figyeld a blogot!
Forrás: http://www.roadrecord.hu/blog/2008/12/04/hogyan-valtozik-a-cegauto-ado-2009-februar-1-tol/
Házipénztár: új szabályozás már január 01-től
BEFIZETNI VAGY ELKÖLTENI
Bár az adótörvények változásai csak február 1-én lépnek hatályba, a számviteli törvény új, a házipénztár maximális havi átlagos záróállományára vonatkozó előírását 2009.január 1-től kell alkalmazni.
A pénzkezelési szabályzatban az eddigi szabályozásnak megfelelően a napi készpénz záró állomány maximális mértékét kell szabályozni. Január 1-től viszont figyelemmel kell lenni arra az előírásra is hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2 százalékát, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.
Tehát akinek az éves összes bevétele 41,67 millió forint alatt van arra az 500 ezer forintos korlát vonatkozik.
Ahol magas a házipénztár-állomány ott ideig-óráig még lehet az elszámolási előlegekkel, kölcsönnyújtásokkal szépíteni a helyzetet, de ezek egyike sem tartós és gazdaságos megoldás. (Havi elszámolások, kamatfizetések, esetleg kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adófizetés, stb.)
Nem marad más mint a házipénztárban lévő pénzt be kell fizetni a bankszámlára, vagy el kell költeni. (jövedelemkivét, osztalék, osztalékelőleg, fejlesztések, egyéb kiadások).
Minimálbér változása 2009.
2009-ben a minimálbér a tavalyi 69.000 forintról 71.500 forintra, vagyis 2.500 forinttal emelkedik 2008. évi mértékhez képest.
Ez azt is jelenti, hogy a munkaadó és munkavállaló nyugdíj- és egészségbiztosítási minimum járulékfizetése 138.000 forintról 143.000 forintra emelkedik az egyes járulékok vonatkozásában abban az esetben, ha a munkáltató nem tesz bejelentést a tényleges jövedelem utáni járulékfizetési igényérõl.