Ettől az időponttól a cég jogi képviselője fogja beküldeni szkennelt formában, elektronikus aláírásával. Ez megnehezíti a könyvelők dolgát is, mivel jóval hamarabb kell majd elkészíteniük a beszámolót, hogy legyen még idő a cég jogi képviselőjéhez is eljuttatni. Az elektronikus aktába be kell tenni a közzétételi díj befizetésére vonatkozó igazolást (csekket, vagy bankszámlakivonatot). A közzététel díja egységesen 3.000.- Ft.

A 2008. éves mérleg leadásának határideje nem változott: 2009. május 31.

Amennyiben a beszámoló közzétételével kapcsolatban változás történne, honlapunkon jelezni fogjuk.

Megszűnik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabály, és a házipénztár rendszere is megváltozik - az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

Az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag, 364 igen szavazattal fogadta el a parlament.

Az előterjesztést két fideszes képviselő, Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó nyújtotta be, majd ötpárti indítvánnyal módosították a standolás, a házipénztár és készpénzes fizetés szabályait. A 250 ezer forint feletti készpénzforgalom tilalmát is eltörölték a képviselők, és enyhítettek a házipénztár szabályain is, méghozzá úgy, hogy az 1,2 százalékos határ helyett, az éves forgalom 2 százaléka maradhat a házipénztárban az ötpárti módosító javaslat nyomán. A kiszabott bírságokat az APEH-nek hivatalból vissza kell vonnia, a befizetett büntetéseket pedig vissza kell fizetnie.

Számos bizonytalan pont akad a 250 ezer forintot meghaladó készpénzes kifizetéseket korlátozó szabályozásban. Az adózás rendjéről szóló törvény (art) szerint az APEH akkor szabhat ki bírságot a vevőre, ha a megkötött ügyleteknél az ellenérték megfizetése 250 ezer forintot meghaladóan készpénz átadásával történik. Mivel az art meglehetősen szűkszavúan fogalmaz, az APEH kiadott egy tájékoztatót, ami az adózók számára kedvező értelmezést ad az egyébként értelmetlen szabályozásnak - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke.

Az art külön nem definiálja az ügylet fogalmát, ezért a polgári jog szabályaiból kell kiindulni - áll az APEH által kiadott tájékoztatóban. Utóbbi szerint az ügylet jellemzően egy-egy konkrét szerződést jelent, amelynek alapján a szerződő felek között teljesítés, azaz szolgáltatás-ellenszolgáltatás történik. Ekkor a kifizetés megítélése egyszerű, mert mindig a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni az összeghatárnál.

Az ügyletek feldarabolásával trükközhetnek az adózók

A tájékoztató szerint nem számít egy ügyletnek, amennyiben több különálló szerződés, vagy több önálló rendelés ellenértékének a kifizetése történik egy időpontban, 250 ezer forintot meghaladó értékben. Ha egy zöldség-gyümölcs kereskedő a nagybani piacon hétfőn vásárol kétszázezer forintért répát, majd szerdán ugyanattól az eladótól ismét 200 ezer forintért almát, akkor az nem számít egy ügyletnek, feltéve, hogy nincs köztük előre megkötött szerződés, csak egyszerű vásárlások történtek.

A lapunk által megkérdezett könyvelők szerint emiatt sokan trükköznek majd azzal, hogy egy vásárlásról több számlát állítanak ki különböző időpontokra, egy 600 ezer forintos beszerzést például három részre bontanak. Az adózók ezzel is megégethetik magukat, amennyiben ugyanis az APEH rájön az ügyletek célzatos feldarabolására, akkor bírságot szab ki. Részletfizetéssel nem érdemes trükközni, mert az adóhatóság tájékoztatója szerint az értékhatár megállapításánál egy bizonyos ügylethez tartozó valamennyi kifizetést - azaz a részleteket - össze kell adni, még abban az esetben is, ha a részletfizetés több hónapon keresztül történik.

A teljes cikk itt olvasható: http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20090213-keszpenzfizetesi-birsag-250-ezer-forint-felett-apeh-zara-pricewaterhousecoopers.html

Február elsejétől magánszemélyenként és jogcímenként kell megadni, hogy a számított és levont járulékokból mennyit utalt át ténylegesen a munkáltató. A rendelkezés a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében született.

Február 1-jétől ugyanis módosul az adózás rendjéről szóló törvény 46.§ (1) bekezdése. Eszerint „A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, járulék, (…) A munkáltató és a rendszeres kifizetést teljesítő kifizető a bizonylaton feltünteti az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét.”

Az intézkedés célja, hogy a munkavállaló információt kapjon arról, hogy a tőle levont járulékot - például magánnyugdíjpénztári tagdíjat - a munkáltatója ténylegesen befizette-e. A törvénymódosítás szándéka tehát nem vitatható. A jogszabály-módosítás értelmezése és végrehajtása viszont egyáltalán nem magától értetődő. Egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni.

A pénzügyminisztériumi szakértők szerint az „előző időszak” értelemszerűen az előző bevallási időszakot jelenti. Mivel pedig a munkáltatókat az adó és járulék tekintetében havi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az előző időszak az előző hónap. A bevallás adatai alapján a munkáltató az APEH által közzétett számlaszámokra teljesíti a befizetéseket, ezért a jogcím a számlaszám (adónem) megnevezése. Így a munkáltatónak számlaszámonként arányszámot kell képeznie az utalandó és a ténylegesen utalt összegekkel. Magánnyugdíjpénztári tagdíjnál pedig pénztáranként külön-külön.

A könnyebb megértés kedvéért szűkítsük ezt le például a „Nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevétel”-re (nyugdíjjárulék). Hogyan tudjuk magánszemélyre lebontani az összesített adatokból a tényleges megfizetett nyugdíjjárulékot? A bevallása alapján a munkáltatónak 100 ezer forint nyugdíjjárulékot kellene utalnia január hónapban. 2009. február 12-ig ebből csak 80 ezer forintot utal át. Az arányszám a nyugdíjjárulék számlaszám (adónem) esetében 80 000/100 000 = 0,80.

Mókus Örs magánszemély 100 ezer forint bevételéből januárban 9 500 forint nyugdíjjárulékot vontak le és a munkáltató 24 százalékot (24 ezer forint) fizetett még utána. Így a februári bérkifizetési listáján a ténylegesen megfizetett nyugdíjjáruléknál (9 500 + 24 000) x 0,80 = 26 800 forintot kell feltüntetni. A bérszámfejtő szoftvereknek természetesen el kell végezniük ezeket az arányszám-képzéseket, és ennek alapján a magánszemélyekre lebontani azt. A munkáltatóknak annyi feladatuk van, hogy a következő havi bérszámfejtéshez számlaszámonként meg kell adniuk, hogy az előző havi utalandó adókból, járulékokból mennyit fizetett meg (utalt át az APEH számlájára).

A jogszabály végrehajtását (betartását) nehezítheti, ha az APEH inkasszóval emel le összeget. Ekkor feltétlenül tisztázni kell, hogy a leemelt összeget hogyan kell megosztani az egyes adónemek között. A jogszabályt megszegők szankcióként mulasztási bírságra számíthatnak.

Szintén február 1-től érvényes az a szabálymódosítás, miszerint az eva ezentúl nem váltja ki a korábban a személyi jövedelemadó részét képező cégautóadót, vagyis valamennyi evás társaság köteles havi 7 ezer, vagy 15 ezer forintos új vagyoni típusú adót befizetni, amennyiben a céges személygépkocsi után költséget számolnak el.

A törvény értelmében 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthatók azon bankszámlanyitásra kötelezett adózók, melyek egymás közötti ügyleteik ellenértékét 250.000.- forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával teljesítik.

Idetartozó bejegyzések még:

http://www.csillaghajokft.hu/zavaros-a-keszpenzkorlatozas-250-ezer-felett

http://www.csillaghajokft.hu/apeh-tajekoztato-az-adozok-kozotti-250-ezer-ft-ot-meghalado-kifizetes-korlatozasarol

A Start Extra kártyára azok jogosultak, akik ötven év feletti, vagy legfeljebb alapfokú végzettségű tartósan álláskeresők. Az ilyen személyek foglalkoztatásakor több mint 800 ezer forintot takaríthat meg a munkáltató, ha két éven keresztül legalább a minimálbér kétszeresét fizeti. Ezt annak alapján éri el, hogy a kártya érvényességének első évében egyáltalán nem kell járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, a második évben pedig összes kötelezettségként 15 százalékos járulék fizetésére köteles.

A két új kártyatípusnál a minimálbér kétszereséig vehető igénybe a kedvezmény, a kártyatulajdonos az érvényességi idő alatt nemcsak egy, hanem egymást követően akár több munkáltatónál is dolgozhat