Három módszerrel lehet meghatározni a tevékenységre jellemző keresetet. Legalább ennyi után kell jövőre a járulékokat megfizetni. Úgy tűnik, az új szabály se nem egyértelmű, se a kiskapuk bezárására nem alkalmas.

Elkészült a tevékenységre jellemző kereset fogalmának meghatározása, de nem a várt számszerűsített formában. A társas és az egyéni vállalkozói bér jövő évi meghatározásához ugyanis az egyéni vállalkozókról szóló törvény friss módosításában található „szokásos piaci érték” lesz a kiindulópont. Az is újdonság, hogy a vállalkozónak le is kell írnia, hogyan, milyen körülmények figyelembevételével állapította meg saját bérét. A feljegyzést öt évig kell megőrizni.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete alelnöke, Ruszin Zsolt szerint a szokásos piaci értékben foglaltak nem alkalmasak arra, hogy az alapján meg lehessen határozni a tevékenységre jellemző keresetet. Mennyi a szokásos piaci érték?

Háromféle módszert kínál a törvény a bérmeghatározásra. Az FN.hu felkérésére Oldal György adószakértő vállalkozott rá, hogy értelmezze a vállalkozói bérmegállapításra vonatkozó három módszert. Először nézzük, mit ír a törvény, aztán hogy hogyan értelmezi ezt a szakértő.

Oldal György szerint ennél a módszernél a személyre vonatkozó adatok konkrétak, a térségi adatok kevésbé megfoghatóak. Utóbbi meghatározását úgy tudja elképzelni, hogy a vállalkozó kérdezősködik a közelben hasonló tevékenységet végzőktől (ha vannak ilyenek), illetve utánanéz hivatalos statisztikákban (pl. ÁFSZ), hogy mennyit keresnek mások. Mindezekről készít egy feljegyzést. Gyakorlatilag ellenőrizhetetlen ez a fajta bérmeghatározás, mert szubjektív elemeket is tartalmaz – összegzett.

A gyakorlatban ezt úgy tudom elképzelni, hogy a vállalkozó az év elején megbecsüli, mennyi lesz a bevétele, költsége, haszna, és az alapján kiszámolja a bérét, és feljegyzi az adatokat. Majd év végén, amikor már ismeri a tényleges bevételt, költséget és hasznot, készít egy új feljegyzést arról. Ha kevesebb bért számolt ki magának, mint kellett volna, akkor pótlólag befizeti a bérterheket, a fölött pedig kiveheti az osztalékot. Ez a módszer a számok alapján ellenőrizhető. De ha valaki a bevételt és a költséget egyébként is manipulálja, akkor ez által a bérét is fogja – jelentette ki.

A bérmegállapítás módszere hasonló az előzőhöz. Csak az a kérdés, hogy a 80 százalékot honnan vették. Ha valaki meg tudja becsülni a bevételét és a költségét, akkor miért ne tudná megbecsülni a hasznát? Ebben az esetben a haszon miért lenne pont 20 százalék? A 80 százaléknak nincs semmilyen számviteli előzménye, ezért ez a módszer nem tudom, mi célt szolgál – tette hozzá.
Mit is határozunk meg?

Oldal György szerint a tevékenységre jellemző keresethez adott szokásos piaci érték meghatározása a teljes bérköltségre vonatkozik (a 100 százalékra, nem a 127 százalékos szuperbruttóra).
Kezdő vállalkozónál leginkább az első módszer jöhet szóba, illetve ha szakember segítségével megbecsüli várható bevételeit és költségét, akkor a második is – vélte.

Ruszin Zsolt szerint a megfogalmazott információ így nem elég. Ráadásul a második és harmadik módszernél használt adatok időben sem stimmelnek, hiszen a költség, bevétel, haszon számai csak utólag, az adóév lezárása után állnak rendelkezésre, nem pedig havonta, előre. Ő sem érti, a szerinte meghatározhatatlan lózungok mellett honnan a harmadik pontban szereplő bűvös nyolcvan százalék.

A másik probléma, hogy míg a bérmeghatározáskor a vállalkozó nem tudhatja elkövetkező évi jövedelmezőségi adatait, addig egy évekkel későbbi ellenőrzéskor az adóhivatal azok ismeretében kérdezhet rá, miért nem kalkulált megfelelően – jegyezte meg.
Az adószakértő szerint a szokásos piaci értékhez kötött tevékenységre jellemző keresetnek akkor lenne értelme, ha az egy utólag fizetendő különadó meghatározására vonatkozna.

Miért vezetik be?

A pénzügyminiszter szerint azért van szükség a tevékenységre jellemző keresetre, mert nem járja, hogy a vállalkozók az ellátást biztosító járulékfizetést a minimálbér vagy jobb esetben a dupla minimálbér alapján teljesítsék, és közben osztalékként vegyék fel személyes jövedelmüket. Indokolt másrész biztosítani, hogy ha a vállalkozás nem nyereséges, akkor adót csak a tényleges jövedelem után kelljen fizetni. Az önadózás elve alapján egyértelműen az adózónak kell meghoznia a döntést a saját fizetéséről – írta egy a témával foglalkozó válaszlevelében Oszkó Péter Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnek.

Ruszin Zsolt ezzel nem ért egyet. Emlékeztetett rá: piacgazdaságban élünk. Ami osztalék, az osztalék, ami tagi jövedelem, az pedig tagi jövedelem. A kettőt nem szokás összemixelni. Másrészt a vállalkozó döntése, hogy abban a formában vegye ki a jövedelmét, amely neki kedvezőbb – jelentette ki.

Beváltja-e a reményeket?

A tevékenységre jellemző kereset Oldal György szerint semmivel sem hoz majd jobb eredményt, mint az, hogy eddig elvileg kötelező volt dupla minimálbér után járulékot fizetni (gyakorlatilag nem, mert a havi járulékbevallással, mint bejelentési kötelezettséggel ki lehetett alóla bújni). Az a különbség, hogy aki a dupla minimálbér alá ment, az kilógott a rendszerből, és nagyobb eséllyel ellenőrizhette az adóhivatal, most pedig nem lesz ilyen támpontja az APEH-nek, mert nincs egy konkrét összeg meghatározva.

„Az új szabály bevezetésével véleményem szerint nem hogy magasabb bért vallanának be azok a vállalkozók, akik eddig is a minimumkötelezettségeket vallották csak be, hanem veszteségre és egyéb körülményekre hivatkozva még a minimálbér után sem fognak járulékot fizetni. Nem hiszem éppen ezért, hogy hosszú életű lesz a szabály” – összegzett Oldal György.

Az új szabály mindkét adószakértő szerint felesleges adminisztráció, különösen azoknak a vállalkozásvezetőknek, akik eddig is hajlandóak voltak jövedelmezőségük szerint bért fizetni maguknak.

A kivételek mit is erősítenek?

„Az adózásnál az lenne a legfontosabb elvárás, hogy arányos, egyértelmű legyen, és ne lehessen kibújni alóla” – emlékeztetett Ruszin Zsolt. Ezeket az elveket nem látja megvalósulni a tevékenységre jellemző keresetnél sem. Példaként utalt a kötelezettség alól felmentett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetőkre.

Egyrészről a vállalkozók adjanak maguknak dupla minimálbérnek vagy jövőre a tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő bért, miközben ez az ekhósokra, vagyis néhány preferált szakma képviselőjére ez nem vonatkozik? Pedig Oszkó Péter pénzügyminiszter megígérte, hogy megszűnteti az ekhót, de mintha megfeledkezett volna erről az ígéretéről – jegyezte meg az adószakértő.

A tevékenységre jellemző kereset januári bevezetése még korántsem biztos, mivel – ahogy korábban az FN.hu hírt adott róla, – szakmai szervezetek az Alkotmánybíróság elé vitték. A taláros testület még nem hozott döntést ebben a kérdésben.

Törölve: 250 ezer forintos házipénztár limit

Megszűnik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabály, és a házipénztár rendszere is megváltozik - az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

Az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag, 364 igen szavazattal fogadta el a parlament.

Az előterjesztést két fideszes képviselő, Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó nyújtotta be, majd ötpárti indítvánnyal módosították a standolás, a házipénztár és készpénzes fizetés szabályait. A 250 ezer forint feletti készpénzforgalom tilalmát is eltörölték a képviselők, és enyhítettek a házipénztár szabályain is, méghozzá úgy, hogy az 1,2 százalékos határ helyett, az éves forgalom 2 százaléka maradhat a házipénztárban az ötpárti módosító javaslat nyomán. A kiszabott bírságokat az APEH-nek hivatalból vissza kell vonnia, a befizetett büntetéseket pedig vissza kell fizetnie.

Bár a készpénzkifizetések korlátozására vonatkozó jogszabályt már többen megtámadták az Alkotmánybíróságnál, a szakértők szerint egyelőre érdemes betartani az előírásokat, amelyek viszont nem teljesen egyértelműek. Az MSZP viszont meggondolta magát, vissza akarja vonni a módosítást.

Számos bizonytalan pont akad a 250 ezer forintot meghaladó készpénzes kifizetéseket korlátozó szabályozásban. Az adózás rendjéről szóló törvény (art) szerint az APEH akkor szabhat ki bírságot a vevőre, ha a megkötött ügyleteknél az ellenérték megfizetése 250 ezer forintot meghaladóan készpénz átadásával történik. Mivel az art meglehetősen szűkszavúan fogalmaz, az APEH kiadott egy tájékoztatót, ami az adózók számára kedvező értelmezést ad az egyébként értelmetlen szabályozásnak - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke.

Az art külön nem definiálja az ügylet fogalmát, ezért a polgári jog szabályaiból kell kiindulni - áll az APEH által kiadott tájékoztatóban. Utóbbi szerint az ügylet jellemzően egy-egy konkrét szerződést jelent, amelynek alapján a szerződő felek között teljesítés, azaz szolgáltatás-ellenszolgáltatás történik. Ekkor a kifizetés megítélése egyszerű, mert mindig a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni az összeghatárnál.

Az ügyletek feldarabolásával trükközhetnek az adózók

A tájékoztató szerint nem számít egy ügyletnek, amennyiben több különálló szerződés, vagy több önálló rendelés ellenértékének a kifizetése történik egy időpontban, 250 ezer forintot meghaladó értékben. Ha egy zöldség-gyümölcs kereskedő a nagybani piacon hétfőn vásárol kétszázezer forintért répát, majd szerdán ugyanattól az eladótól ismét 200 ezer forintért almát, akkor az nem számít egy ügyletnek, feltéve, hogy nincs köztük előre megkötött szerződés, csak egyszerű vásárlások történtek.

A lapunk által megkérdezett könyvelők szerint emiatt sokan trükköznek majd azzal, hogy egy vásárlásról több számlát állítanak ki különböző időpontokra, egy 600 ezer forintos beszerzést például három részre bontanak. Az adózók ezzel is megégethetik magukat, amennyiben ugyanis az APEH rájön az ügyletek célzatos feldarabolására, akkor bírságot szab ki. Részletfizetéssel nem érdemes trükközni, mert az adóhatóság tájékoztatója szerint az értékhatár megállapításánál egy bizonyos ügylethez tartozó valamennyi kifizetést - azaz a részleteket - össze kell adni, még abban az esetben is, ha a részletfizetés több hónapon keresztül történik.

A teljes cikk itt olvasható: http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20090213-keszpenzfizetesi-birsag-250-ezer-forint-felett-apeh-zara-pricewaterhousecoopers.html

http://www.apeh.hu/adoinfo/art/adozok_kozotti_250_ezer_korlatozas.html

Újabb adminisztrációs teher a vállalkozásokon és a könyvelőkön

Február elsejétől magánszemélyenként és jogcímenként kell megadni, hogy a számított és levont járulékokból mennyit utalt át ténylegesen a munkáltató. A rendelkezés a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében született.

Február 1-jétől ugyanis módosul az adózás rendjéről szóló törvény 46.§ (1) bekezdése. Eszerint „A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, járulék, (…) A munkáltató és a rendszeres kifizetést teljesítő kifizető a bizonylaton feltünteti az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét.”

Az intézkedés célja, hogy a munkavállaló információt kapjon arról, hogy a tőle levont járulékot - például magánnyugdíjpénztári tagdíjat - a munkáltatója ténylegesen befizette-e. A törvénymódosítás szándéka tehát nem vitatható. A jogszabály-módosítás értelmezése és végrehajtása viszont egyáltalán nem magától értetődő. Egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni.

A pénzügyminisztériumi szakértők szerint az „előző időszak” értelemszerűen az előző bevallási időszakot jelenti. Mivel pedig a munkáltatókat az adó és járulék tekintetében havi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az előző időszak az előző hónap. A bevallás adatai alapján a munkáltató az APEH által közzétett számlaszámokra teljesíti a befizetéseket, ezért a jogcím a számlaszám (adónem) megnevezése. Így a munkáltatónak számlaszámonként arányszámot kell képeznie az utalandó és a ténylegesen utalt összegekkel. Magánnyugdíjpénztári tagdíjnál pedig pénztáranként külön-külön.

A könnyebb megértés kedvéért szűkítsük ezt le például a „Nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevétel”-re (nyugdíjjárulék). Hogyan tudjuk magánszemélyre lebontani az összesített adatokból a tényleges megfizetett nyugdíjjárulékot? A bevallása alapján a munkáltatónak 100 ezer forint nyugdíjjárulékot kellene utalnia január hónapban. 2009. február 12-ig ebből csak 80 ezer forintot utal át. Az arányszám a nyugdíjjárulék számlaszám (adónem) esetében 80 000/100 000 = 0,80.

Mókus Örs magánszemély 100 ezer forint bevételéből januárban 9 500 forint nyugdíjjárulékot vontak le és a munkáltató 24 százalékot (24 ezer forint) fizetett még utána. Így a februári bérkifizetési listáján a ténylegesen megfizetett nyugdíjjáruléknál (9 500 + 24 000) x 0,80 = 26 800 forintot kell feltüntetni. A bérszámfejtő szoftvereknek természetesen el kell végezniük ezeket az arányszám-képzéseket, és ennek alapján a magánszemélyekre lebontani azt. A munkáltatóknak annyi feladatuk van, hogy a következő havi bérszámfejtéshez számlaszámonként meg kell adniuk, hogy az előző havi utalandó adókból, járulékokból mennyit fizetett meg (utalt át az APEH számlájára).

A jogszabály végrehajtását (betartását) nehezítheti, ha az APEH inkasszóval emel le összeget. Ekkor feltétlenül tisztázni kell, hogy a leemelt összeget hogyan kell megosztani az egyes adónemek között. A jogszabályt megszegők szankcióként mulasztási bírságra számíthatnak.

Változást jelent az evások számára, hogy idén február 1-jétől számlatartási kötelezettség vonatkozik rájuk, melynek értelmében minden áru és szolgáltatás beszerzéséről szóló számlát öt évig meg kell őrizniük.

Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, a termék vagy szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő bírságra számíthat, sőt, evás státusa is megszűnik!

Szintén február 1-től érvényes az a szabálymódosítás, miszerint az eva ezentúl nem váltja ki a korábban a személyi jövedelemadó részét képező cégautóadót, vagyis valamennyi evás társaság köteles havi 7 ezer, vagy 15 ezer forintos új vagyoni típusú adót befizetni, amennyiben a céges személygépkocsi után költséget számolnak el.

Hatályba lépés időpontja: 2009. február 1.

A törvény értelmében 20 százalékos mulasztási bírsággal sújthatók azon bankszámlanyitásra kötelezett adózók, melyek egymás közötti ügyleteik ellenértékét 250.000.- forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával teljesítik.

Idetartozó bejegyzések még:

http://www.csillaghajokft.hu/zavaros-a-keszpenzkorlatozas-250-ezer-felett

http://www.csillaghajokft.hu/apeh-tajekoztato-az-adozok-kozotti-250-ezer-ft-ot-meghalado-kifizetes-korlatozasarol

Hogyan változik a cégautó adó 2009. február 1.-től?

Mindenki számára van egy nagyon rossz hírünk, de a talpraesetteknek van hozzá megoldási javaslatunk is A pontos és teljes törvényszöveggel még nem szolgálhatunk, de az adótörvény megszavazása után részt vettünk egy államtitkári tájékoztatón, ami alapján a következőkre kell felkészülni:

A rossz hír, hogy akinek cégautója van annak adót kell fizetni.

Aki EVA-s annak is, tehát hiába átalányadózású - akkor is.

Akinek külföldi rendszámú autója van (pl. szlovák), de költséget számol el - annak is.

Tulajdonképp mindenkinek cégautó adót kell fizetnie, aki cégautót használ.

Mennyit kell fizetni?

a) 1600 cm3 hengerűrtartalom alatt ellátott személygépkocsi esetén 7.000 Ft havonta,
b) 1600 cm3 hengerűrtartalom felett ellátott személygépkocsi esetén 15.000 Ft havonta

Mi a jó hír?

A befizetendő adóból le lehet vonni a gépjárműadót. Tehát a negyedéves befizetéseknél a befizetendő adó összegéből levonható a súlyadó.

De ez még nem elég jó hír, nézzük, hogyan lehet legálisan elkerülni a cégautóadót!

“Miért hagynád, hogy válságban még a dilettáns kormány is lehúzzon?”

A törvény szerint a magánautókat is megadóztatják február 1-től.
Abban az esetben, ha a dolgozó vagy alkalmi megbízatású személy útnyilvántartást készít a magánautó cég érdekében történt használatáról, akkor az autó tulajdonosának adót kell fizetni.

DE !!!!

Ha ugyanebben az esetben nem útnyilvántartást, hanem kiküldetési rendelvényen történik az elszámolás akkor NEM KELL cégautóadót fizetni. (természetesen a RoadRecord tartalmazza az ehhez szükséges kiegészítéseket!)

TIPP:

a) vásárláskor magánautót vásároljon aki teheti
b) céges autód írasd át magánautóra
c) megoldás lehet kisvállalkozóknak, ha az autó maradványértéke már 0-a vagy minimális, akkor ha a cég eladja a dolgozónak az autót, akkor a dolgozó a költségeket elszámolhatja kiküldetési rendelvényen, viszont a cégnek nem kell cégautóadót fizetni
d) olyan dolgozókat kell felvenni, aki hajlandó használni saját autóját a munkájához

x) szemfüles olvasóinktól további javaslatokat várunk… Itt jegyezném meg, hogy ne érezze magát biztonságban egyetlen cég sem, aki eddig nem a törvények szerint készített útnyilvántartást - elmaradása van -, azt gondolva, hogy “februártól megfizetem a cégautóadót,és akkor az elmúlt 5 év hiányosságait elfelejti az APEH”.

Egyrészt tudjuk, hogy az ellenőrzések nagyobbik része a múltat vizsgálja (tehát az új törvényt csak később fogják forszírozni), továbbá az elfogadott törvénymódosításban a büntetési tételeket az eddigi 50%-ról 75%-ra emelték és ha visszamenőlegesen, 5 év anyagát megnézve hibát találnak (esetleg vélelmezik a magánhasználatot), akkor 7 számjegyű büntetési tételekre számíts!

A programunkra nézve a létjogosultság ezentúl is fennáll (egyes híresztelésekkel ellentétben), hisz a RoadRecord nem csak útnyilvántartást, hanem kiküldetési rendelvényt is készít a törvényes formában, és adatokkal!

Legközelebb - a törvényi szöveg megjelenésekor - közölni fogjuk azt további tippekkel, és adószakértői, könyvelői interjúkat, esettanulmányokat is készítünk… figyeld a blogot!

Forrás: http://www.roadrecord.hu/blog/2008/12/04/hogyan-valtozik-a-cegauto-ado-2009-februar-1-tol/

BEFIZETNI VAGY ELKÖLTENI

Bár az adótörvények változásai csak február 1-én lépnek hatályba, a számviteli törvény új, a házipénztár maximális havi átlagos záróállományára vonatkozó előírását 2009.január 1-től kell alkalmazni.  
 
A pénzkezelési szabályzatban az eddigi szabályozásnak megfelelően a napi készpénz záró állomány maximális mértékét kell szabályozni. Január 1-től viszont figyelemmel kell lenni arra az előírásra is hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2 százalékát, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.

Tehát akinek az éves összes bevétele 41,67 millió forint alatt van arra az 500 ezer forintos korlát vonatkozik.

Ahol magas a házipénztár-állomány ott ideig-óráig még lehet az elszámolási előlegekkel, kölcsönnyújtásokkal szépíteni a helyzetet, de ezek egyike sem tartós és gazdaságos megoldás. (Havi elszámolások, kamatfizetések, esetleg kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adófizetés, stb.)

Nem marad más mint a házipénztárban lévő pénzt be kell fizetni a bankszámlára, vagy el kell költeni. (jövedelemkivét, osztalék, osztalékelőleg, fejlesztések, egyéb kiadások).